2008. február 29., péntek

részlet II

de ez az érzés egészen más, mert újszerű, megmagyarázhatatlan,
és ami megmagyarázhatatlan, arról hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nagy dolog..




a vágy kielégítése, csak egyféle lehet. az izgalom minden egyes jelentkezésében van olyan mozzanat, amely mintha először ragadná meg a képzeletét. az öntudatlanság a szem lehunyásának és kinyitásának idejére korlátozódik.

úgy válnak el, mint régi ismerősök. beprogramozott gesztusok, az arcokon műmosoly. miért olyan súlyosak a pillanatok? mert bennük valaminek a vége ütközik valaminek a kezdetével, vagy fordítva.

részlet

a vágy kiolthatatlan, kielégítése csak egyféle lehet. nem lehet pótolni, vagy helyettesíteni.
érzékek, emlékezések és álmok - mind fokozzák a vágyat.

ha nem

ha nem teszünk azért lépéseket, hogy újabb közös élményekkel gazdagodjunk, akkor a felejtés közelebb van, mint gondolnám.
a probléma csak annyi, hogy ez az első viszontlátás alkalmával elszáll, mintha nem is lett volna.
ez pedig be fog következni, szükségszerűen.
addig tehát élvezem azt a kényszerű szabadságot, amit ő választott és ami valójában jó, miközben borzasztóan rossz. kicsit üres így.


hiányzik néha egy kis fájdalom, máskor meg nem bírom, azt hogy folyton megkísért..